A Szabó Pál írásaiból készült film a háború utáni magyar állami filmgyártás kiemelkedő darabja: miközben a későbbi sematikus filmek előfutáraként is emlegetik, vitathatatlan, hogy új benne a parasztábrázolás: Góz Jóska alakja nem a népszínművekből ismert szórakoztató paraszti figura, de nem is a tehetséges "úrtisztelő", tisztességtudó "okos paraszt". A nép a politikában való győzelmét üzeni a korabeli nézőnek. Több mint másfél millióan látták itthon, 25 országban vásárolták meg, 1949-ben a Marianske-Lazne-i fesztiválon nagydíjat kapott. A korabeli kritika hódolattal fogadta. A balladisztikus történet kiválóbbnál kiválóbb színészeinket vonultatja fel - hála nekik, a mai közönség is eleven és hiteles filmként élvezheti a Talpalatnyi földet, mely egyike a „Budapesti 12”-nek!